Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015. (VIII. 3.) önkormányzati rendeletével, Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendeletével, Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019. (III. 13.) önkormányzati rendeletével és Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (II. 17.) önkormányzati rendeletével módosított szöveg.

Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában, valamint a 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasútügyi és Hajózási Hivatala, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Érintett területi, települési önkormányzat véleményének kikérésével a következőket rendeli el.

A rendelet hatálya

• (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Tolcsva község közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ.) és a Szabályozási Terv módosításával lehet.

2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1,SZ-2) jelölt – kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

- a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,

- építési határvonal,

     

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.

3. § (1) A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

- a szabályozási vonalakat,

- a terület-felhasználási egységek határát,

- a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,

- a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,

- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető

legkisebb földrészlet nagyságát,

- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb

földrészlet területét,

- a belterület bővítés határát.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

4. § A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan irányadó a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény.

I. Fejezet

Az építési engedélyezés általános szabályai

5. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2)^[1file:///C:/Users/vikto/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image006.gif" alt="" width="506" height="265" />

 

(9)A kisvárosi lakóövezetben az alábbi kereskedelmi-szolgáltató, vendéglátó- és egyéb üzemi tevékenységi csoportok és azok építményei nem engedélyezhetők 

     -A városképi szempontból zavaró látványú tevékenységek és épületek,

     -A 3 jármű/nap kiszolgáló forgalomnál nagyobb 3.5 t önsúlyú tehergépjármű, vagy a 3.5 t önsúlyú gépjárműnél nagyobb önsúlyú kiszolgáló tehergépjárművet igénylő tevékenység,

     -A tevékenység jellegéből eredően nagy kiszolgáló és vendégforgalmat gerjesztő, illetve a környezetében a forgalomnövekedéssel, vagy a szükséges forgalomtechnikai beavatkozásokkal a környezet minőségét kedvezőtlenül befolyásoló, zavaró hatást keltő tevékenységek,

      -A területen újonnan nem engedélyezhető:

• Áruszállítás, fuvarozás, gép- és autókölcsönzés telephely,
• Autófényező műhely (telephely terület),
• Autóbontó műhely (telephely terület),
• Autókarosszéria- lakatos (telephely terület),
• Autókereskedelem (telephely terület),
• Autómosó (telephely terület),
• mezőgazdasági gépjavító műhely (telephely terület),
• akkumlátor töltő, javító, újrafeldolgozó műhely (telephely terület),
• gumiszerelő, javító műhely (telephely terület),
• tüzelő- és építőanyag telep,
• kisgépkölcsönző iroda,
• járműőrző telep,
• közúti járműjavító, karbantartó, szervizelő műhely 8telephely terület,
• asztalos műhely (telephely terület),
• fafeldolgozó, megmunkáló műhely (telephely terület),
• fémmegmunkálás, fémfeldolgozás és felületkezelés műhely (telephely terület),
• öntő (telephely terület),
• lakatos műhely (telephely terület),
• könnyűipari termék feldolgozó, raktározó műhely (telephely terület),
• vegyipari termék készítő, feldolgozó (telephely terület),
• mészégető (telephely terület),
• kelmefestő, vegytisztító (telephely terület),
• bognár, kádár (telephely terület),
• élelmiszer feldolgozó műhely (telephely terület),
• raktárak, nagykereskedések, áru lerakatok telepei,
• galvánüzem telep,
• szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltató műhely (telephely terület),
• kőfaragó, műkőgyártó és betonelem előgyártó műhely (telephely terület), pék üzem.

(10) Környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás   kertvárosi lakóterület

Közművesítés: teljes körű

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.

Falusias lakóövezetek

15. § (1)^[20file:///C:/Users/vikto/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image008.gif" alt="" width="668" height="383" />

min. 2.0

Egyes mérnöki létesítmények elhelyezési szabályai

26.§ (1) Ha műszakilag nincs más megoldás, minden építési övezet és övezet területén elhelyezhetők a (2)-(3) bekezdés figyelembevételével:

a) a forrásfoglalás,

b) a vízmű-gépházak,

c) víz- és záportározók,

d) a szennyvízátemelők,

e) a transzformátorállomások,

f) az energia-átalakítók,

g) a gáznyomás-szabályozók,

h) az önálló épületként tervezett kazánházak,

i) a köztisztasági szolgáltató telepek közül a hintőanyag-tárolók,

j) a közművezetékek nyomvonalai,

műtárgyai és építményei, amelyek elhelyezésének módját az eljáró hatóságnak elvi engedélyben kell meghatározni.

k)^[39] kilátó elhelyezése a világörökségi kezelési tervvel összhangban engedélyezhető.

(2) A felsorolt mérnöki létesítmények számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki.

(3) A Gksz, övezetek területein hulladékudvar is elhelyezhető.

(4) A lakóépületekben csak az épület ellátására szolgáló új áramátalakító-berendezés helyezhető el, a meglévő berendezések különálló elhelyezéséről gondoskodni kell.

Kilátók elhelyezése

26/A. § ^[40] (1)Kilátó elhelyezése a világörökségi kezelési tervvel összhangban engedélyezhető.

(2) A kilátó nem lehet magasabb, mint az övezetben megengedett legnagyobb építmény magasság

(3) Anyaga fából, vagy egyéb természetes anyagból készülhet

(4) Szinezése illeszkedjen a környezethez.

(5) Tájbaillesztés előírásai:

a)A tájbaillesztést látványtervet kell igazolni, ahol a rálátás  és a kilátás szempontjait is figyelembe kell venni

b)Az építmény elhelyezésénél  a meglévő növényzetet óvni kell és lehetőleg úgy kell elhelyezni, hogy a kilátást ne zavarja

c) A természetes terepalakulatokat lehetőség szerint meg kell őrizni.

d) Tereprendezésnél 6/4 rézsűnél meredekebb hajlásszög nem alkalmazható (a lábazat  kialakításánál).

Zkk

Zöldterületek

Általános előírások

27. § (1)^[41] A  település területén a belterületen:

Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

Zöld területek kertépítészeti terv alapján létesíthetők.

(2) Favédelmi, illetőleg fakivágási tervet kell készíteni a kertépítészeti tervhez - a diófát, gesztenyefát nem érintő csak gyümölcsfákkal betelepített területek kivételével - a telkeken és közterületeken egyaránt: övezetek területén minden esetben, illetve

- ha a növényzettel (díszfákkal, cserjékkel) borított felület meghaladja az érintett terület, vagy telek zöldfelületének 50 %-át, vagy ha a telken különösen értékes vagy idős, értékes faállomány található.

- A fák kivágása esetében a szükséges fakivágásokat kertészeti szakvéleménnyel kell alátámasztani.

Közkertek területe

28. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) Az övezetbe elhelyezhető:

- Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely.

- A terület fenntartásához szükséges épület.

pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb).

E

Erdőterületek

Általános előírások

29. § (1) A legmagasabb szintű vonatkozó jogszabály „Az erdőről és az erdő védelméről” szóló 1996. évi XIV. törvény.

(2)^[42] A településigazgatási területén az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:

-Ev            védelmi célú erdő

-Eg           gazdasági célú erdő”

Ev

Védelmi rendeltetésű erdők

30. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.

(2) Területükön építmények nem helyezhetők el.

Eg

Gazdasági erdők

31. § (1) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.

(2) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.

(3) A maximális építménymagasság 3,5 m lehet. Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.

M

Mezőgazdasági területek

Általános előírások

32. § (1) A település külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2)^[43] A mezőgazdasági területek övezetei a következők:

- Má-I         (döntően) szántó művelésű terület – extenzív terület

- Má-E       (döntően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület

- Mk           kertgazdálkodásra szolgáló terület, ültetvények

      X – kóddal jelölt területeken a távlati terület felhasználás tartalék területe , ahol építményt elhelyezni nem lehet.

A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

Má-I

Jellemzően szántó művelésű terület

33. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az X. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m² építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést.

VIII. SZ. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezet jele	Beépítési mód	legkisebb telekterülete m2(ha)	Legnagyobb beépítettsége %	Építményének legnagyobb magassága m
Má-I	SZ Szabadonálló	6000 m2+10 ha	3	4,5

Min. telek szélesség 25 m

Má-E

Jellemzően gyep, legelő művelésű terület

34. §  (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az XI. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m² építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3- %-ának beépítésével.

IX. SZ. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezet jele	Beépítési mód	legkisebb telekterülete m2(ha)	Legnagyobb beépítettsége %	Építményének legnagyobb magassága m
Má-E	SZ Szabadonálló	6000 m2+10 ha	3	4,5

Min. telek szélesség 25 m

Mk

Kertgazdálkodásra szolgáló terület, szőlő és gyümölcsös terület

35. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az XII. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

(2) Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele:

Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető.

Az Mkx Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.

(3) A Tokaj-Hegyaljai zárt borvidék sajátos előírásai

• A világhírű Tokaj-Hegyaljai zárt borvidék, (melynek TOLCSVA község is tagja) borvidék szőlőkataszter szerinti I. és II. besorolású területein kizárólag csak támfal építése és minimális tereprendezés engedélyezhető.

• A borvidék területén lévő bányasebekre tájrendezési tervek készítendők.

• A szőlőkataszterbe tartozó területeken új bánya nyitása nem engedélyezhető.

• A Tokaj-Hegyaljai borvidéken épületeket elhelyezni, a volt zártkerti-kertes mezőgazdasági területeken csak 3.000 m²-nél nagyobb területre lehet, ahol a beépítettség mértéke maximum 3 %. A volt nagyüzemi szőlőterületeken maximum 2 % beépítettséggel csak 5.000 m²-nél nagyobb területre lehet hasonló rendeltetésű épületet elhelyezni.

• A Tokaj-Hegyaljai borvidék szőlőterletein építési engedély ( támfal építésre )csak a hegyközség által igazolt minimum 80 % művelt szőlő esetében adható ki.

• A „történeti térségnek” minősített műemléki borvidéki területeken a történelmileg kialakult művelési mód, beépítés, építészeti jelleg, illetve a szőlőművelés fennmaradásának szempontjai érvényesítendők.

g) Mk övezetben a kilátás és látványvédelmi pontokon kilátók építhetők (de legalább, a 8 és 27-es szőlőtömb közötti 258,9 m-es magaslaton) melyeknek megengedett max. építmény magassága 10 m.

h) ^[44] Kilátó elhelyezése a világörökségi kezelési tervvel összhangban engedélyezhető.

V-1, V-2, V-3

Egyéb terület

Vízgazdálkodási terület

36. § (1) V-1 jelű övezetbe tartozik a Tolcsva-patak, partja és közvetlen környezete.

(2) V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei, illetve a tározók.

(3) Területükön építmények nem helyezhetők el.

(4) V-3 jelű övezetbe tartoznak az általános vízbeszerzési területek

Védelmi célú területek

Természeti területek és az ökológiai hálózat

37. §^[45] Ezen kataszterezett területekre a Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának kezelési terve  vonatkozik

Az épített környezet védelme

38. § (1)Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg

(2) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

(3) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

(4) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Védő zöldsávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

Építészeti értékvédelem

                                                                      

39.§ (1) A műemlékek és a  helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig – átmenetileg –  helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a  a függelék tartalmazza.

(2)^[46] A  műemlékek telkét érintő építési munkák ill. telekalakítási eljárások esetében hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

(3)

(4)^[47] A védett közterületek rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontokat is figyelembe kell venni:

-  A mikro architektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen.

-  A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.

-  A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikro architektúra elemeivel és a többi tárggyal.

-  A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.

-  A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.

(5) A műemlékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és

nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező  jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:

a)    Építési anyaghasználat

1.  Lábazatképzés

-      Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.

2.  Falfelületek

-     Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.

-    Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

3.  Tető

-      A tetőfedés anyaga cserép, (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.

-     Csak kivételesen alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként). Nem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA.

b)    Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme

-     A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor

-     A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.

-     A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőformájában.

(6) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján  nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.

(7) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.

(8) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat  dönt.

(9) A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:

-           A helyi védelem alá tartozó épületek esetében elhelyezkedésétől  függően -  műemléki jelentőségű terület vagy sem -  kell eljárni. Az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy ha az Önkormányzati Testület másként nem rendelékezik- az épület nem bontható el (csak  életveszély esetén). A bontáshoz egyébként  önkormányzati testületi hozzájárulás szükséges

-           A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.

-    A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell

A régészeti értékek védelme

40.§ (1)^[48] A régészeti lelőhelyek védelméről a hatályos jogszabályok szerint kell gondoskodni. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.

(2)^[49] A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti.

 A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni  a hatályos jogszabályok alapján.

(3) A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.

IV. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények

Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területek

Településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

41. § (1) Jelen rendelethez tartozó szabályozási tervben foglaltak megvalósítása érdekében a rendezési terv módosítása nélkül a település Képviselő-testülete az alábbi sajátos jogintézményekkel él: tilalmak, kisajátítások, elővásárlási jogok, helyi közút céljára történo lejegyzések, útépítési és közművesítési hozzájárulások, településrendezési kötelezések, amely lehet: beépítési kötelezettség, helyrehozatali kötelezettség, beültetési kötelezettség.

(2) a) Tilalmak a településrendezései feladatok megvalósítására és a természeti, környezeti veszélyezettség  megelőzésére határozhatók meg.

aa) Változtatási tilalom rendelhető el a szabályozási terv által megváltoztatott felhasználású területeken az új felhasználásra vonatkozó részletes szabályozási terv elkészültéig vagy egyéb a beépítés szempontjából fontos feltétel (pl. infrastruktúrafejlesztés) teljesítéséig.

ab) Telekalakítási és építési tilalom rendelhető el azokon a jelenleg beépített vagy beépíthető területeken, amelyek beépítését a szabályozási terv nem teszi lehetővé.

b)

c) Elővásárlási jog a nem önkormányzati tulajdonú telkekre az alábbi településrendezési célok megvalósítására írható elő:

ca) infrastruktúrafejlesztés,

cb) művi (települési, építészeti) és természeti értékvédelem,

cc) beépítésre szánt területek fejlesztése.

d) Közút céljára történő lejegyzés a helyi közutak létesítése illetve az utak szabályozási szélességének biztosítása és a szabályozási vonal által lehatárolt telekrészre írható elő.

e)Útépítési és közművesítési hozzájárulás az önkormányzati infrastruktúrafejlesztésekkel és a nem önkormányzati telekalakítással összefüggésben határozható meg.

f) Beépítési kötelezettségek telekgazdálkodási és városképi szempontból határozhatók meg.

g) Beültetési kötelezettségek a szabályozási terv szerint városképi, környezeti minőség javítása érdekében határozhatók meg.

(3) E rendelet elfogadásával egyidejűleg Tolcsva Község Képviselő-testülete a rendelet melléklete szerinti sajátos jogintézményekkel él és rendelkezik azokról.

42. § (1) Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét a többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.

(2) A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét napirenden kell tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.

Záró rendelkezések

43. § (1) Ez a rendelet 2005. november 1-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tolcsva Községi Tanács 2/1987.(II.26.) számú rendelete.

(3)^[50] Jelen rendelet részét képezi a belterületre (1:2000) és a külterületre (1:10.000) vonatkozó szabályozási terv, továbbá a Helyi Építési Szabályzat 4 melléklete és három függeléke.

Szabó Ferenc s. k.	Csoma Ernő s. k.
jegyző	polgármester

A kiadmány hiteléül:

Regősné Trembeczki Szilvia s.k.

jegyzőkönyvvezető

Tolcsva, 2020. június 18.

Mellékletek:

           

1.  melléklet: Szabályozási terv a belterületre^[51]

SZM-1/2015-07       M=1:2000

1. melléklet: Szabályozási terv a külterületre

             SZM-2/2015-07          M=1:10000

1. melléklet: A HÉSZ-ben használt sajátos fogalmak magyarázata
2. melléklet:  Faluképi, helyi védelemre javasolt épületek.

                 Világörökségi helyszín területe

Függelékek:

1. függelék: Jelenleg nyilvántartott régészeti lelőhelyek találhatók:

Műemlékek és műemléki környezetek

1. függelék: Tájidegen (invázív) fajok jegyzéke

1. függelék: TERMÉSZETVÉDELMI VOVATKOZÁSOK

 

^[1] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[2] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[3] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[4] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[5] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[6] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[7] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[8] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[9] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[10] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[11] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[12] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[13] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[14] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[15] Módosította Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 3/2020. (II.17.) önkormányzati rendelete

^[16] Kiegészítette Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (II. 17.) önkormányzati rendelete

^[17] Kiegészítette Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (II. 17.) önkormányzati rendelete

^[18] Kiegészítette Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (II. 17.) önkormányzati rendelete

^[19] Kiegészítette Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (II. 17.) önkormányzati rendelete

^[20] Módosította Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (II. 17.) önkormányzati rendelete.

^[21] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (II. 17.) önkormányzati rendelete.

^[22] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[23] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[24] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[25] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019. (III.13.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[26] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[27] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[28] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 11/2015. (VIII. 3.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[29] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[30] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[31] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[32] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[33] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[34] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[35] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[36] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[37] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[38] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[39] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[40] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[41] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[42] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[43] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[44] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[45] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[46] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[47] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[48] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[49] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

 

[50] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[51] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019. (III. 13.) önkormányzati rendelete vezette be.