2017. november 21. (kedd)

Információsfal

Elindult a Nemzeti borkincstár program

Elindult a Nemzeti borki...

Tolcsva – Elindult a Nemzeti borkincstár program, amellyel a...

21 milliárdos kincs rejtőzik Tolcsván

21 milliárdos kincs rejt...

Tolcsva – Közel 1,5 milliárd forintot fordíthatnak a tolcsva...

Márton-napi Főzőverseny ...

Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik – ta...

Tolcsva az ATV-n

Királyi borok, főúri kastélyok, lebilincselő táj, ezreket vo...

terkep-icon

csokonai

Tolcsvai Szirmay—Waldbott-kastély Látogatóközpont

Tolcsva történelme

Tolcsva település elnevezését többféleképpen magyarázták. koronaLegújabb tudományos névmagyarázat szerint a falu nevének első említése 1255. Tholchwa alakban található. A település a Tolcsva patakról kapta a nevét, amelynek mentén épült.

Régészeti leletek azt bizonyítják, hogy az őskőkortól kezdve lakott volt Tolcsva és vidéke. A Várhegy nevű határrész arra utal, hogy ot vár állhatott, IV. Béla korabeli, melynek nyomai még a múlt század közepén láthatók voltak. A régészek értékes leleteket találtak a településen és környékén, melyek többsége megtalálható a Miskolci Herman Ottó Múzeumban, illetve a Nemzeti Múzeumban. A Zsigmondkori okmányokban nyomon követhetők Tolcsva birtokosainak változásai.   

A település híres nemesi családjai:

Tolcsvai János és fiai /1366-ban/,
Debrői István /1398-ban/,
Keéri László /1404-ben/,
Toronyi Pál /1410-ben/,
Csicseri család /1414-1445-ig/,
1446-tól a Tolchvai és Upori család.


1511-től a Bánffy, Eödönffi, Dobó, Gerendi, Czékei, Mezőssyek, Dessewffyek és sok más nemesi család birtokolja a falut, míg 1602-ben a Lónyay, 1630-ban a Rákóczi család birtoka. 1486-ban Nagytolcsva mezővárosi rangot kapott.  Az 1700-as évek második felében került Tolcsva a gróf Szirmay és utána a báró Waldbott Frigyes családok tulajdonába.

walbottkastly2A Waldbott kastély ma is áll, melyben a község általános iskolája működik. A görögök megjelenése Tolcsván 1711 után figyelhető meg, akik az un. Tokaji Compania kereskedő társaság tagjaiként fontos szerepet játszottak a Hegyalja borkereskedelmével és a vidéknek külföldi árukkal történő ellátásában. Az 1725-1728-as népszámlálás szerint már éltek zsidó családok Tolcsván. A későbbi időben nagy szerepet játszottak a vidék borkereskedelmében.

A XVIII. század végén Tolcsva bekapcsolódott az országos postahálózatba. A faluban gyógyfürdő működött. Az 1828-as népszámlálás adatai szerint a településen 501 ház állt. Az 1848-as forradalom eseményekről a zsidó kereskedők számoltak be a falu lakosainak, akik a pesti vásáron tartózkodtak.1848 szeptemberében Szirmay Ödön akkori polgármester rendelete értelmében eltörlésre került a szőlődézsma, mely egyike volt a legnehezebb feudális terheknek. 

A szabadságharc csatáiban aktívan részt vettek a tolcsvaiak.

tolcsva09Az 1850-től 1945-ig tartó történelmi korszakban fontos változások következtek be Tolcsva társadalmi, gazdasági, kulturális életébe. A települést 1856-ban súlyos tűzvész pusztította, melynek során számos középület és 90 ház porig égett. Az iparosság továbbra is egységes céh keretek között működött. Az 1867. évi kiegyezés megteremtette a modern közigazgatást, gazdálkodást, pénzintézeti működéseket, az iskola ügyet, a művelődés irányítását új alapokra helyezte.

Tolcsva 1872-ben, a Sátoraljaújhely-Legenye-Mihályi vasúti szárny bővítése révén bekapcsolódott az országos és nemzetközi vasúti közlekedésbe. 1886. évi közigazgatási törvény a várost lefokozta nagyközségi rangra.

A filoxéra járvány (szőlővész) 1886-ban érte el Tolcsvát, és a hegyaljai települések közül itt volt a legnagyobb a szőlő pusztulása. Az újratelepítés után 1895-re majdnem visszaállt a vész előtti állapot. A nagyobb szőlőbirtokosok nemcsak pincészettel, hanem feldolgozó és palackozó üzemekkel is rendelkeztek, önálló kereskedelmi, értékesítési joggal, az üvegeken saját címerrel ellátott címkékkel. A Hegyalján a XIX. század második felétől különböző társaságok, egyesületek alakultak, melyekhez a tolcsvai birtokosok is csatlakoztak.

1913-ban nagy árvíz pusztított a településen, melynek során kb. 160 lakóház került víz alá. A természeti csapás után, emberi áldozatokat követelő világháború jött. A háború éveiben nemcsak a hadszíntéren, de a hadi üzemekben is jelen voltak a tolcsvai lakosok.

Az áldozatok emlékére a községi képviselőtestület emlékművet állított. A világháború pusztításai, a Tanácsköztársaság helyi negatív intézkedései, majd a trianoni békeszerződés hátrányosan hatott Tolcsva fejlődésére 1920 után.
A tolcsvaiak elvesztették a korábbi piacaikat, országos vásáraikra sem jöttek el az elcsatolt területekről.
1939-ben, a világháború kitörése után lengyel menekültek telepedtek meg Tolcsván. Központi utasításokra fokozódott a helyi zsidóság tevékenységének korlátozása.

Megszüntették egyesületeiket, szervezeteiket, iskolájukat, eljárást kezdeményeztek ellenük, bolti készleteiket elkobozták, ingatlanaikat elvették stb. Tolcsváról a hadköteles férfiakat a hadszíntérre küldték, a polgári lakosság pedig a katonaság felszerelésének kiegészítésében vett részt.
A II. világháború áldozatainak emlékoszlopán 47 név szerepel, akik katonaként, vagy polgári személyként haltak meg. 

trianon1944. december 17-én vonultak be a román, majd a szovjet csapatok. Komoly megterhelést jelentett a lakosság számára a szovjetek rendelkezései: a borkészlet felmérése és lefoglalása, termények, élő állatok, takarmány, élelmiszerek stb. hadi célra való beszolgáltatása.

1945 márciusában Tolcsván is megalakult a néphatalmi szervezet, a Nemzeti Bizottság. Ezen év augusztus 4-én Ónody Imre községi bíró elnökletével összeült az új képviselőtestület. Intézkedés történt a zsidó vagyonok visszajuttatásáról. Az 1945-46-os tanév már nyugodt körülmények között folyt. Az óvoda folyamatosan működött.
1945 márciusában Tolcsván is földosztás kezdődött. 1947-ben megtörtént a község villamosítása, 1948-ban pedig államosították az iskolákat.

Megindult a mozi működése, a kultúrház és könyvtár intézményes működése és takarékpénztár is alakult.

tokaj-vilagorokseg

uszt-logo-trans

umft-logo-trans